A hamvazószerda a nagyböjt ünnepélyes kezdete, az elcsendesedés és az újrakezdés ideje. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy fontos megállni egy pillanatra, befelé figyelni, és átgondolni, hogyan lehetünk türelmesebbek, szeretettel teljesebbek egymás felé.
Az óvodai közösségben ez az időszak segít a gyermekeknek megtapasztalni a megbocsátás, az odafigyelés és a jóság értékét, egyszerű, mindennapi gesztusokon keresztül.
A hamu jelképe a mulandóságnak és ezért alkalmas a bűnbánat kifejezésére. „Ember, emlékezz, hogy porból vagy és porrá leszel!” szöveg elmondása mellett Sándor atya arra emlékezteti a gyerekeket, hogy szeressék nagyon Istent és ennek megfelelően viselkedjenek.
A hamvazkodás az őszinte bánat felébresztésére szolgál, mely a lelkünket gyógyítja. Az ehhez szükséges hamu az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származik.
Február 18-án a templomban tartottuk lelki beszélgetésünket. Röviden beszéltünk ennek a szép alkalomnak a fontosságáról, jelentéséről és a jótettekről, amivel kifejezhetjük szeretetünket Isten és az emberek felé. Ezt követően Sándor atya és Gyüre Józsi bácsi hamuval keresztet rajzolt mindannyiunk homlokára, így sétáltunk vissza az óvodába.



