Elbúcsúztunk az iskolába készülő növendékektől
A kisgyermekek életének talán legmeghatározóbb szakasza az óvodában töltött 3-4 év. Itt ismerkednek meg a közösségi élet szabályaival, megtanulnak minden olyan fontos alapszabályt, mely megkönnyíti később az iskolában való alkalmazkodást és az életben való eligazodást.
Többnyire aprócska gyermekként kerültek intézményünkbe a most búcsúzó nagycsoportosok és most iskolaéretten mennek el tőlünk. Játékkal, mesével-verssel, sok-sok énekkel töltötték óvodás napjaikat, megismerkedtek a teremtett világ csodáival, festettek, gyurmáztak, rajzoltak, alkottak mindenféle szépet. Játszottak énekes játékokat, anyanyelvi és dramatikus játékokat, minden nap részt vettek frissítő mozgástevékenységben. Megismerték az udvariasság szabályait, hallottak mennyei Atyánkról, Jézusról, Máriáról. Megtanultak imádkozni, tudják, hogy mi mindig eggyel többen vagyunk, hiszen Jézus mindig köztünk van.
Az utolsó hetekig bizonytalanok voltunk abban, szabad-e búcsúzó ünnepséget szerveznünk nagycsoportosainknak, vagy sem.
Vannak hagyományaink, melyeket nem szerettünk volna elhagyni. Ilyen például, hogy az óvodát elhagyó növendékek kapnak egy fakanálbábot, melyet az óvoda egyenruhájába öltöztetünk és az ünnepséget a templom épületébe szervezzük. Amikor biztossá vált, hogy enyhülnek a korlátozások és lesz lehetőségük együtt ünnepelni, arra gondoltunk, hogy egy új kezdeményezéssel próbálunk hagyományt teremteni. Egy ügyes kezű édesapa gyönyörű kaput készített, melyet a hasonlóképpen kreatív anyukák feldíszítettek fehér virágokkal. A feldíszített kaput a templom szentélyében helyeztük el. Ezen a kapun lépett át minden növendékünk egymás után és Sándor atya egyenként áldásban részesítette a gyerekeket, mielőtt elfoglalták helyüket a lépcsőkön.
Már a bevonulás közben könnyeiket törölgették vendégek és óvodánk dolgozói is. Megható pillanatokat éltünk át együtt. Rövid búcsúzó és búcsúztató műsor mellett intézményünk vezetője és plébánosunk mondott köszöntő szavakat, melyet figyelmesen hallgattak a búcsúzó gyerekek.
A templomi ünnep után a szabadban folytatódott a köszöntés, ahol a Szülői Közösség képviselői fogalmazták meg gondolataikat. Hálával, szeretettel szóltak az óvoda dolgozóihoz, elevenítették fel legkedvesebb óvodához kötődő élményeiket. Szép ünnepség volt!
